44. Stuttgarti Magyar Bál

Idén már a 44. Magyar Bál került megrendezésre Stuttgartban, amely ezúttal is a nyugat-európai magyarság egyik legnagyobb, és legszínvonalasabb eseménye volt.

Az immár hagyományosan január végi eseményen szép számmal jelentek meg nem csak a Stuttgart környéki, de a Németországon kívüli magyarok is, így érthető, hogy a fellbach-i Schwabenlandhalle Kongresszusi Központ, január 26-án szombat este teljesen megtelt a mulatni vágyó magyarokkal és barátaikkal. A mintegy 1400 résztvevő közvetlenül a bejárat mellett tombola vásárlásával adakozhatott a 81. számú Dobó István cserkészcsapat számára, amely ebből a bevételből finanszírozza főleg a programjait. A tombola mind el is fogyott, így ezúton köszönjük minden jóakarónak a segítséget! A hivatalos megnyitóra 19 órakor került sor, majd Dr. Tempfli Imre atya, a stuttgart-i Szent Gellért Magyar Katolikus Egyházközség vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Az eseményen részt vett még Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Dr. Berényi János főkonzul, Gabrielle Zull Fellbach főpolgármestere, valamint számos más, egyházi és világi vendég. Az est folyamán először a 81. számú Dobó István cserkészcsapat mutatta be látványos előadását. A cserkészek, saját koreográfián keresztül a Vérszerződést és Álmos vezér pajzsra emelését mutatták be. Ezt követően a Csöbörcsök Táncegyüttes korcsoportok szerinti néptánc bemutatóját tekintette meg a lelkes közönség. A színes műsorszámok között a New Brothers Band együttes zenéjére maga is táncra perdült. A Felvidéki Rockszínház társulata “A Megfeszített” c. rockoperából adott elő részleteket, amivel fantasztikus atmoszférát teremtett a Baden-Württemberg-i éjszakában.

Mindeközben fogyott a csirkepaprikás és a magyar bor és pálinka. A hatalmas épület lehetőséget ad számos programra a táncolás mellett, így a gyereksarokban a picik játék vonatokkal játszottak és Irmey Marcel bűvészmutatványait figyelték, míg a kisebbik színpadon a Dűvő zenekar muzsikusai húzták a talpalávalót, úgy mint Gömöri, Szászcsávási, és Tyukodi táncok formájában. A hajnali órákban ahogy fokozatosan fogyatkozott a tömeg, újra és újra felcsendültek régi magyar klasszikus dalok, amelyeket hallgatva, és amikre táncolva mintegy időutazáson érezhette magát az ember. A mulatság hagyományosan hajnali három órakor, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

Molnár Gábor
KCSP ösztöndíjas, Stuttgart