Japán Jamboree – 2015 – Ahogy mi láttuk

Életem első Dzsemboriján vehettem részt múlt nyáron, mint külföldi magyar cserkész a magyarországi cserkészekkel együtt.

A kiállítósátorban működtem az ISTben (International Service Team) 5 Cserkésztársammal. Minden nap hárman dolgoztak a sátorban felváltva. A kiállítósátorokban minden ország bemutatta hazájának jellegzetességeit (ételeket, népviseletet, stb).

A magyar sátorban különböző lekvárfajtákat, erős Pistát kóstolhattak az érdeklődök és bemutattuk a Rubik-kockát (Bűvöskockát) is. A magyar termálfürdőket elektromos lábfürdővel demonstráltuk az ellazulni vágyóknak.

A szabad napokon különböző programokon vettünk részt. Önállóan mozoghattunk a dzsembori egész területén, megnéztük a “hősök terét”, vagy a ‘sciencecorner’-t, ahol mindenféle kísérleteket próbáltunk ki, vagy busszal kimentünk a legközelebbi városba egy kicsit szétnézni.
Az ISTnek egészében véve sok munkája volt, mert a tábor előtt és után fel- és le kellett mindent építeni, mindezt a tűző melegben. Esténként azonban több szabad óránk volt, mint a résztvevőknek és így sok emberrel megismerkedhettünk.

20150811_031620 20150811_055007 20150805_022219

Egy linzi a Fuji tetején

Beszámoló Japán – Jamboree 2o15

Visszatekintve a 3 és fél hétre Japánban, számtalan benyomás jut eszembe: Egyrészt a nagy hőségre kell gondoljak, melyik a sátort 8 órától szaunává változtatta. Másrészt a beszélgetések hiányoznak a világ minden tájáról érkezett cserkészekkel (több mint 150 különböző nemzetiségű cserkész gyűlt össze).

Persze kimondottan érdekes volt megismerni a Japán kultúráját is! Tényleg nagyon rendezettek és szabály betartóak. Japánban mindennek megvan a rendje, helye.

A tábor után együtt a magyar kontingensel (majdnem 200 fő) megnéztük Kyotot és Oszakát. Azután külön váltunk és néhányan Oroszországba indultak a transzszibiriai expresszel, mások Tokio-t fedezték föl, én pedig a Fuji-t mászhattam meg.

Biztonsággal mondhatom hogy számomra a Fuji utóprogramm volt (szó-szerint) az utazás csúcspontja! Még ha fárasztó is volt megmászni a 3776m magas vulkánt, megfizethetetlen jutalom volt fentről letekinteni az országra és Tokio-ra! A legkevesebb pillanatom az volt, amikor az 5. állomási sátor helyünkön felébredtünk és gyönyörű napfelkeltét élvezhettünk és láttuk a Fuji csúcsát.

Minden esetre egy életre szóló élmény volt!

Antal Ágnes, ÖV 80. sz. Árpád cscs. Linz

IMG_7155 IMG_7153 IMG_7152 IMG_7150

2015 – Vezetőképzés a németországi cserkészparkban

Augusztus elején tartottuk meg újra 10 napos vezetőképző táborunkat olyan magyar cserkészek számára, akik Nyugat-Európában élnek. Mivel minden szervezet sikere a vezetőin múlik, így mi is sok időt és energiát fektetünk arra, hogy biztosítsuk csapatainknak az utánpótlást lelkes és jó képzett vezetőkből. Így tudott a Külföldi Magyar Cserkész Szövetség az elmúlt 65 évben fennmaradni és gyarapodni itt nyugaton. Már egy évvel a tábor előtt elkezdődtek a felkészülések a magyarságismereti vizsgákra. Ugyan is minden résztvevőnek vizsgát kell tennie magyar földrajz, történelem, irodalomból, valamint néprajzból, amire majd az évek folyamán tud építeni és amiből meríthet, amikor a cserkészeket kell tanítania. A tavasz folyamán cserkészismereti vizsgát (elmélet és gyakorlat) is kell tenniük, hisz ha hiányos a tudásuk, akkor egy táborban sem állják meg a helyüket. A tábor előtt pedig különféle elő feladatokkal is fel készültek a tábori munkákra. Ezen nagy előkészületek után nyilván nagyok az elvárások a táborok iránt is. A táborban a fő hangsúly a gyakorlati kiképzésen van. A legfiatalabbak 15 évesen kezdik a képzést. Ezek a cserkészek lesznek később az őrsvezetők . Ők megtanulják, hogy hogyan kell előkészíteni és levezetni egy délutáni foglalkozást egy 4-8 fős gyerekcsoportnak úgy, hogy abban legyen játék és gyakorlati  tapasztalatszerzés is.
Természetesen a táborban volt sok játék, kirándulás illetve portyázás, no meg persze tábori építkezés, hisz nem csak sátrat kell verni, hanem asztalokat és padokat, sőt konyhát is kell építeni.
18 éves kortól lehet részt venni a segédtiszti táborban, ami már nagyobb csoportok vezetésére készít fel, vagyis az őrsvezetők irányítását és segítését. Külön képzés folyik a kiscserkészvezetők számára, tehát azoknak, akik 10 éven aluli gyerekekkel foglalkoznak . Szintén őrsvezetői, valamint segédtiszti szinten. Így 5 kiképzőtábor, 3 cserkész illetve kiscserkésztábor és egy felnőtt törzs működött több mint 180 résztvevővel. A táborban voltak cserkészek a következő országokból: Anglia, Belgium, Svédország, Svájc, Ausztria, Magyarország, Brazília, Argentína, Egyesült Államok és persze Németországból. Ebben a nagy nemzetközi táborban mindenki nagyon jól megértette egymást, hisz a cserkészek Európában vagy a tengeren túl nagyon hasonló szokásokat és hagyományokat használnak.
Egész végig nagyon meleg volt, sőt a tábor végére megdőlt a németországi meleg rekord is, meghaladva a 40 fokot! Mivel a sátrak és a tábori élet főleg erdőben zajlott, így aránylag jó lehetett bírni a meleget. Ki többször, ki kevesebbet, de a cserkészek boldogan látogatták meg a közeli fürdőt is. Sajnos a nagy szárazság miatt teljes tüzelési tilalom volt az erdőben, így a tábortüzeket is kint tartottuk a nagy réten, amik azért így is nagyon hangulatosak voltak. A tábor végén 45 őrsvezető és 30 segédtiszt kapta meg ünnepélyes keretek között a vezetői minősítést .
Mindenki boldogan indult haza, hogy miután kipihenték a tábori fáradalmakat, lelkesen nekilássanak a cserkészfoglalkozások és kirándulások szervezéséhez.

 

További fotók hamarosan

Turistaként a Himaláján, avagy Kőrősi Csoma Sándor nyomában

Pünkösd van!
A szentlélek kiáradásának ünnepe.
Egy hosszabbított szabad hétvége.
A kora nyári esőzések időszaka.
Tehát, a hagyományos körzeti cserkésztábor ideje!

 

Pünkösd szombaton felkerekedtek a svájci körzeti csapatok és elindultak az ország legnyugatibb csücskébe. Satignyi mellett, egy cserkészparkban találtunk helyet. Mivel a tábori keretmesénk Kőrösi Csoma Sándor munkássága köré épült, nem csodálkoztunk, hogy a zászlófelvonásnál egy csoport „tibeti” érdeklődött ittlétünk iránt. Kiderült, hogy ők is a messzi országból érkező tudóst várják. Egyszer csak megelégeltük a várakozást, őrsökre osztottuk a körülbelül 50 fős csoportot és elküldtük a keresésére.
Útközben a bennszülöttektől különböző érdekességeket tudtak meg, feladatokat kaptak, olyanokat, mint evőpálcika díszítés, imazászlók készítése vagy a tibeti szokások elsajátítása. Már esteledett, amikor feladták a további keresést. Katonai ponyvalapokból kunyhókat készítettek, hogy a vadonban töltsék az éjszakát, de a helyi lakók nem voltak olyan vendégszeretők. Így a ponyvasátrakkal és a többi felszereléssel együtt visszautaztak „Zanglába”, ahonnan indultak. Mire felverték ponyvasátraikat és megvacsoráztak, már kezdett is sötétedni. A tábortűznél egy magyar turista mászkált érdekes öltözékkel… strandpapucsban. Így akarta meghódítani a Himaláját. Jót szórakoztunk, ahogyan egy tibeti lámával igyekezett elbeszélgetni és az őrsök egy-egy jelenetben bemutatták a helyi szokásokat.
Zászlólevonás után a cserkészkorúak a közeli erdő egyik kis tisztásán fáklyafény mellett hét új cserkészt vettek be a zöld-nyakkendős nagy családba…

Vasárnap reggel – mivel nem folytattuk Kőrösi Csoma Sándor keresését – a táborhely környékén pontgyűjtő vadászatra indultunk. Egy-egy állomásnál becsléssel, tájékozódással, csomózással és tibeti bölcs mondásokkal foglalkoztak. Ezt követően egy fára kötött kötélen kellett végig mászni, a bölcs mondatokat összeilleszteni, a tudást egy kvíz keretében bemutatni, majd lent a sáros völgy oldalában további mászásra, rohampályára került sor.
Délben – helyi szokás szerint – evőpálcikákkal elfogyasztottuk egy nagy adag túros csuszát. A csoportképek elkészítése után megint sportosabb műsor következett: csoportos és őrsi játékok, majd kulacsgyűjtő futós-terepjáték és végül egy nagy keresőakció keretében segítettünk két tibeti szerzetesnek visszaszerezni az ellopott „piros anyagot”. A közé beiktatott félórás éneklés „Szív küldi szívnek” és az uzsonna, pihenésképpen épp jól jöttek.
Este hatra vendégek érkeztek, hiszen a genfi Sík Sándor cserkészcsapat idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Cserkészszülők, korábban még aktív cserkészek, vezetők és a fenntartó testület tagjai jöttek el a jubileumi műsorra, így csaknem százan vettünk részt a gitárosmisén. Magyarországról érkezett Kótai Róbert Atya, százados, honvédségi tábori lelkész, aki majdnem az egész táborunkon is részt vett. Vacsorára megvendégeltük a látogatóinkat. Ezt követően a zürichi cserkészcsapatok felköszöntették a genfi csapatot. Kerek születésnapra kell egy torta! Mi ezt cserkészmódon oldottuk meg: keresztkötéssel ágakból készített fatortát adtunk át, mellette saját költeményű, gitárral kisért éneket adtunk elő, melyhez az egész csapat harsogta a refrént. Ajándék sem hiányozhat: az elmúlt 30 év pünkösdi táborából gyűjtöttünk össze egy-egy csoportképet és nagy színes papírokra illesztve átadtuk, mint közös emléket. Mindez mellé egy képeslap is járt jókívánságokkal és sok-sok aláírással.
A műsort ezután a tábortűz mellett folytattuk. A genfi vezetők irányítása alatt további izgalmas dolgokat tudtunk meg a tibetiek szokásairól, hagyományairól. Még aznap este, a már csak pislákoló tűz mellett hat kiscserkész tett igéretet és megkapta a kék nyakkendőt.
Miután elbúcsúztunk a vendégektől és a kiscserkészek nyugovóra tértek, a nagyobbak éjszakai kalandra indúltak: erdősakk! Idővel annyira belejöttek, hogy jóval éjfél után tértek csak vissza tele izgalmas élménnyel.

Hétfő reggel, a megszokottól későbbi ébresztő ellen senkinek sem volt kifogása. Reggeli után a személyes holminkat már össze is csomagoltuk, kezdődhetett a nagy cserkészház takarítása. Kint időközben beindult a métázás. Egy-egy csoport mindig kihagyott egy fordulót és segített a ponyvasátrak szétszedésében, ponyvák összehajtásában, késöbb pedig a ház kitakaritásában. Közösen jól haladtunk, így mindenkinek maradt alkalma a játékon is részt venni.
Kőrösi Csoma Sándor végül ugyan személyesen nem jutott el hozzánk, de tibeti útjával és műveivel megismerkedhettünk. Megtudtuk, hogy ő a tibeti-angol szótár megalkotója, a tibetológia alapítója, 23 évig volt úton és 17 nyelven írt és olvasott. Rendkívüli ember lehetett, semmi kétség. Kár, hogy nem volt lehetőségünk találkozni vele!
Az utolsó pálcikákkal fogyasztott ebéd után, igyekeztünk befejezni a takaritást, csomagolást, hogy időben elkészüljünk a zászlólevonásra.
A táborzárásnál nemcsak a tibeti lakóktól, szerzetesektől és a táborhelytől búcsúztunk, hanem egymástól is. A következő hónapokban aligha látjuk egymást, de a kapcsolatot próbáljuk fenntartani. Reméljük, az őszi cserkészhétvégén ismét találkozunk!

 

Pilinszky Katalin / Maszkot
Svájci körzeti pk.

DSCN0815 DSCN0898 DSCN0880

Bécsben találkoztak a magyar cserkészszövetségek

Tevékeny hétvégét tudhat maga mögött a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma, mely május 8-10. között, ezúttal Bécsben tartotta rendszeres tavaszi ülését a Külföldi Magyar Cserkészszövetség vendéglátásában.

 

A magyarországi és határon túli magyar cserkészszövetségeket tömörítő Magyar Cserkészszövetségek Fóruma azon túl, hogy egyeztető közösség, az utóbbi években több nagyobb, közös projektet is felvállalt. Együtt dolgozták ki az Összmagyar Cserkészstratégiát, melynek hosszú távú célja a cserkészet elterjesztése, felállt az Összmagyar Cserkésziroda, amely a szövetségek közötti munkát koordinálja, vagy épp szakmai konferenciákat rendeznek.

Az idei tavaszi ülés is ennek a jegyében telt. A tagszövetségek elnökei beszámoltak arról, hogy milyen eredményeket értek el a stratégia kapcsán, valamint elhangzott egy részletes beszámoló az Iroda munkájáról és a folyamatban levő projektekről. Szó volt a közös vezetőképzések – segédtiszti és tiszti – előkészületeiről, a közös Iroda igazgatójának újraválasztásáról és a határon túli hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatását célul tűző Határtalanul Táborok részleteiről is.

A kárpátaljai és a magyarországi cserkészszövetség, valamint az Összmagyar Cserkésziroda ötletéből nőtt ki egy kezdeményezés Kárpátalja megsegítésére, amely túlmutat a rövid távú anyagi segítségen, és végső célja a kisközösségek szervezése a kárpátaljai magyar fiatalok számára.

Az ülés utolsó részében a résztvevők a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának jövőjével foglalkoztak. Keresték azokat a területeket, amelyeken szorosabbra lehet fűzni az együttműködést, és gondolkodtak, hogy mely ügyeket, és hogyan lehet oldani összmagyar szinten a fórumon keresztül.

 

Az ülés másnapján a cserkészszövetségek képviselői megtekintették Bécs néhány, magyar vonatkozású látnivalóját, majd részt vettek a helyi magyar nyelvű szentmisén. A közös munka azonban nem áll meg, hiszen júniusban egy cserkésznevelési konferenciával folytatódik a magyar cserkészet fejlődése.

Bodzás Gergely, SZMCS

DSCF3289 DSCF3291 DSCF3300 DSCF3307 DSCF3332DSCF3293

Amikor húsvét és karácsony egy hétre esik

Hagyományos regöstábor Türingiában március 29 – április 6-ig.

Akár mennyire is hangzik hihetetlennek idén mégis megvalósult, hogy a karácsony csupán 3 nappal előzte meg a húsvéti ünnepeket. Kedves olvasónk természetesen kételkedik, és ebben némi igaza van, hisz nem egy világra szóló eseményről van szó. A csoda mindössze egy kis településre korlátozódik, a volt kelet-németországi Türingiában nem messze a híres Wartburg várától. De kezdjük az elejétől.

Minden évben a cserkeszvezetők rendeznek egy regöstábort ahol a gyerekek és fiatalok a magyar néptánc mellett kapnak betekintést különböző kézműves mesterségekbe mint a faragás, hímzés, nemezélés, kosárfonás, gyöngyfűzés, bőrmunkák meg persze a tojásfestésbe. Ezeket a táborokat regöstábornak nevezzük és már sok éve a húsvét előtti nagy héten rendezzük. Általában minden táborban egy magyarországi, illetve kárpátmedencében található népi tájegységgel foglalkozunk, legyenek ezek a palócok, vagy a Kalotaszeg, de volt már, mint keret a népmesék is, vagy a magyar falu mint olyan. Idén viszont egy nagyobb, négy részes körbe kezdtünk, mégpedig a népszokások az évkörben. A téli népszokásokkal kezdtük tehát kezdve a luca napi búza meg a lucaszék készítésétől egészen a farsangi busójárásig. Így aztán nem lep meg senkit, hogy miután az éjféli misén a legények felálltak a lucaszékre, hogy megnézzék ki a boszorkány, már 3 napra rá kezdődött a a húsvéti ünnep nagypéntekkel. A húsvéti ünnepeket szokás szerint az egész tábor együtt éli meg, azért volt még egy busójárás is vasárnap és másnap a hagyományos húsvéti locsolás. A szombati és vasárnapi táncházakban elő zene volt és a gyerekek bemutatták mit tanultak a héten. A lányok karikázót és a legények verbunkost. Egy kis csoport meg saját kézbe vette a hegedűt és a bőgőt és saját muzsikával álltak a társaság elé. Nagy volt a lelkesedés és a tánckedv és folyt patakokban a limonádé meg az izzadtság.

Regöstábort ilyen formában már 15 éve tartunk a lützensömmerni Rittergutban változó kerettel és létszámmal de az egész már jóval régebbi eredetű, vagyis idén már a 37. tábort szervezték a regösvezetők. Résztvevőink főleg Németországból vannak, de voltak idén is Svájcból, Ausztriából, Svédországból meg Magyarországról is. A tábor működéséhez nem csak vezetők kellenek, de számtalan szakember, akik Magyarországról jönnek. 2 tánctanár, 1 pap, 2 szakács, 2 zenész és 2 népművész volt idén meghívva, hogy biztosítsuk a tábor minőségi programját és ellátását.

A 9 napos tábor 100 résztvevővel nem csak Németország szerte páratlan, de a kárpátmedencén kívül sehol a nagyvilágban nem találunk ilyen nagyszabású rendezvényt, melynek célja a külföldön elő magyar fiatalokkal megszerettetni a népi hagyományainkat. És ráadásul a tábor helyi adottságainak köszönhetően elfér 4 nemzedék egy fedő alatt, a pár hónapos kisbabáktól a 90 éves nagyszülőkig mindenki megtalálja helyét. Jövőre újra találkozunk Türingiában, a tavaszi ünnepkört átélve. Tartsál te is velünk!

Bővebb információkat itt lehet találni: www.cserkesz.de

Jablonkay Péter

10845802_10205893441151744_5215167070355174877_o 11073927_10205893450351974_3066324339696739480_o 11101082_10205893517873662_3100214683774765044_o 11103240_10205893491513003_8168898386154076629_o 11149750_10205893475152594_3362865261615008632_o 11149821_10205893543314298_7235678436459143751_o