Amikor a berlini magyar cserkészek Svédországba látogatnak…

A berlini 86. számú Apáczai Csere János cserkészcsapat augusztus 15. és 23. között Svédországban szervezett tábort, ahol a gyerekek találkozhattak Svédországban élő cserkész-, és leendő cserkésztársaikkal.

A tábor ugyanis nemcsak a Konthur házaspár által vezetett berlini cserkészek csapatépítésére szolgált, hanem fontos célja volt egy svédországi magyar cserkészcsapat felállítása is, erre pedig mi más lenne alkalmasabb, mint egy hét közösségi élmény egy már létező csapat társaságában. A tábor tehát egyfajta kedvcsinálóként szolgált a svédországi magyar családok és gyerekek számára, akik lakóhelyüktől nem messze, első kézből ismerkedhettek meg a cserkészettel és annak közösségformáló erejével.

Voltak a táborozók között olyanok is, akik egyenesen Magyarországról érkeztek, csak azért, hogy részt vehessenek és segítsenek a táborban. A tábor második napján pedig Dr. Sebestyén Gábor, svédországi országos felügyelő és az intéző bizottság elnöke is meglátogatott minket, aki azért érkezett hozzánk, hogy betekintést nyerjen a cserkészek életébe, majd lelkesítő szavakkal vett búcsút a táborlakóktól. A felelősségtudat és misszió tehát már az induláskor mindenkiben megvolt: különleges, életre szóló élményt nyújtani kicsiknek-nagyoknak, és átadni a jönköpingi és környékbeli cserkészeknek a stafétabotot.

A „mondák táborának” berlini különítménye már a Tegel repülőtéren találkozott a tábor első napjának reggelén. A hajnali órák ellenére minden cserkész üdén és frissen jelent meg és alig várta az egyhetes svédországi cserkésztábort, a közös élményeket, a tanulást és a játékot. Göteborgba érkezve mindenki ámult és bámult a modern repülőtéren, ahol találkoztunk a tábor svédországi szervezőjével, Szőcs Lászlóval, alias „Guruval”, akinek segítségével eljutottunk a tábor helyszínére. svedorszag2014_2

Már a kocsiút alatt magával ragadott minket a zöld, fenyőfákkal tarkított svéd táj, de célunkat elérve tátva maradt a szánk. A tábor helyszíne „Tangagärde” gyönyörű, magyar tulajdonú háza és telke, amelyet a javarészt 1956-ban Svédországba érkezett magyar közösség 1961-ben vásárolt meg, és ami ma is a svédországi magyar protestáns egyház tulajdona. Tangagärde elsősorban egyházközösségi ház, de többek között táborok, magyar estek helyszíneként és a svédországi magyarok kedvelt üdülőhelyeként is szolgál. A ház verandája felett „Isten hozott” felirat fogadott bennünket, így rögtön otthon érezhettünk magunkat: erre a hétre „haza” érkeztünk Svédországba. Ahogy a házba beléptünk, láthattuk, hogy tele van antik bútorokkal, kézműves kályhával, magyar irodalmi gyűjteménnyel és ereklyékkel, a teraszról pedig kilátás nyílik az erdőre és a közeli tóra, így nem csoda, hogy az egyébként lelkes sátorozók is irigykedtek a házban alvó felnőttekre és kiscserkészekre.

Tangagärdeben Guru hivatalosan is köszöntötte az összes résztvevőt és megnyitotta a tábort. Az őrsök és őrsvezetők is kiválasztásra kerültek, így alakult meg az Álmos, az Attila, az Emese és a Bodri őrs.

Már a tábor első napján el lettünk kényeztetve, úgy ahogy aztán az egész héten, ugyanis a konyhában sürgő-forgó „M” őrs minden nap finom ebédet és vacsorát főzött nekünk. Minden táborozónak jól estek az olyan házias és magyaros ízek, mint a pörkölt nokedlivel, a gulyásleves erős paprikával, vagy a túrós csusza tepertővel.svedorszag2014_3

A reggel mindig hasonlóképpen kezdődött: 7 órakor már szólt a napos tiszt ébresztő sípja, aztán reggeli torna, zászlófelvonás és imádság következett, reggeli után pedig megannyi érdekes program várta a gyerekeket.

A tábor változatos programjai közül kiemelhetjük a többször visszatérő forgószínpadot, amelynek minden állomásán valami fontosat tanulhattak gyerekeket. A cserkészek többek között megismerkedhettek a sípjelekkel, népi játékokkal, a különféle szerszámokkal és szakszerű használatukkal, a gyógynövények felhasználásával, a tűzrakás szabályaival, illetve az elsősegély alapjaival.

A hét egyik fénypontja a fafaragás volt. Csillag József, aki évtizedek óta hivatásszerűen fafaragással foglalkozik, Magyarországról érkezett hozzánk azért, hogy átadhassa tudását a fiatalabb generációnak. József bácsi rögtön megtalálta a hangot a gyerekekkel, mindenkinek faragott a kérése szerinti motívumokat: a nagyoknak csak a körvonalakat rajzolta meg és megmutatta a technikát, míg a kicsiknek elkészítette a faragást, amit mindenki büszkén mutogathatott a többieknek.

Egy másik érdekes programunk volt a „Ki lakik az erdőben?”, egyfajta felkészítésként a tábori hét végén megrendezésre kerülő „Egyedül az erdőben” című félelmetes és rettegett próbatételre, amikor mindenkit egyenként kitettek az erdő közepére egy-két órára és a feladat az volt, hogy megfigyeljék környezetüket, elmeséljék kint mit tapasztaltak, milyen élőlényeket, hangokat és nyomokat ismertek fel. A cserkészek az alábbiakról tanulhattak a felkészítés során: lerágott tobozok és madárköpetek, felnyitott termések jelei állatonként, különböző állati ürülékek, illetve állatnyomok (patások, rágcsálók és rovarevők, ragadozók nyomai).svedorszag2014_4

A tábori hét másik izgalmas programja volt a portya, ahol a gyerekeknek útjelek és rejtvények alapján kellett megtalálniuk a kincset. A két csapat útja során borítékokban elrejtett kérdéseket talált, a helyes válasz pedig egy-egy szín volt, amelyek együttesen a piros-fehér-zöld kombinációt adták ki. Mivel a megfejtés egyértelműen a magyar trikolor volt, a cserkészek rögtön tudták, hogy egy zászlót kell keresniük. A zászlót azonban nagyon jól elrejtették, így csak nagy nehezen találták meg, kb. három méter magasan egy fa ágai között.

A tábor ideje alatt látogatást tettünk a „civilizációban” is, kirándultunk Huskvarnába és Jönköpingbe. Elsőként a híres svéd gyár, a Husqvarna történeti múzeumát néztük meg, ahol mindenkit lekötöttek a régi gyártású motorok, mopedek, fegyverek, motoros szánok és konyhai eszközök. Később ellátogattunk a jönköpingi Stadsparkenbe is, ahol több száz éves házakból álló skanzent nézhettünk meg, majd egy vadasparkban találtuk magunkat.

De egyik nap sem unatkozott a társaság: a gyerekek építettek „Leonardo hidat” botokból és zsinórból, számháborúztak, csapatkiáltást és őrsi indulót költöttek.svedorszag2014_5

A nap méltó befejezéseképpen jöhetett minden alkalommal a népdalokkal és játékokkal tarkított tábortűz. Első este sokat nevettünk a felcserélt bemutatkozásokon, amikor összeálltunk párokba és mindenki a párját mutatta be egyes szám első személyben, így lehettek az 10 évesekből nagymamák, és a felnőttekből 13 évesek, legalább pár perc erejéig. A második tábortüzűnk témája a honfoglalás volt, majd következett a tíz cserkésztörvény bemutatása, de látogatást tettek a táborban az esőtáncot járó sámánok is.

A tábor végére a táborlakók nem csupán egy új cserkésznévvel, de megannyi élménnyel gazdagodhattak és számos új barátságokat köthettek.

Szirmai Barbara

Az óperencián túl – angliai csapattábor 2014

II. “AZ ÓPERENCIÁN TÚL” CSERKÉSZTÁBOR 2014 július 25-29 Etherley Farm,Oackley

Képes beszámoló:

Első nap:
Első napunkat jól indítottuk, hiszen szinte törvényszerű, hogy cserkésztáborban a sátorállításnál zuhogó eső fogad. Bibi és Bubu a két manó fogadott minket és egy küldönc kíséretében meghívtak bennünket Mátyás király udvarába. Az esti tábortűznél királyi lakomában volt részünk.

Második nap:
Reggeli tornával indítottuk a napot . A reggel folyamán Bibi meg Bubu nagyon izgatottan érkezett és elmondta, hogy a királyi városban megérkezett a Bábszínház, de a bábosokat megtámadták az erdőben fosztogató banditák, betyárok és elvitték a bábjaikat, ezért segítséget kérnek a cserkészektől, hogy bábokat készítsenek, ne maradjon el a várva várt bábelőadás. A délelőtti kézművesháznál a gyerekek zokniból bábokat készítettek, délután pedig megküzdöttek a bábszínház jegyekért az akadályversenyen. De megérte a küzdelmet, mert sokat nevettünk az “Egyszer volt Budán kutyavásár” című bábelőadáson.

Harmadik nap:
Bibi és Bubu nagyon szomorúan érkezett, mert valaki ellopta a jókedv forrását. Megbeszéltük, hogy még ebéd előtt útrakelnek a cserkészek és megtalálják a jókedv forrását. Olyan híreket kaptunk, hogy a gonosz boszorkány cinkosa, az ördög vitte el. Felszerelkezve vízhatlan cipővel, esőkabáttal, iránytűvel, nekivágtak az útnak. Útközben különféle mesefigurákkal találkoztak, akik segítettek megtalálni a jókedv forrását, mint pl. a vajákos asszony, Beatrix királynő, Fekete lovag, majd végül megtalálták az ördögöt, aki csak úgy mutatta meg a jókedv forrását, ha az útközben talált mesefigurás kártyákból egy mesét találnak ki, amiben természetesen ő is szerepel. Sikerült ezt is megoldani és fáradtan ugyan de boldogan tértek vissza. A gulyásleves és palacsinta percek alatt elfogyott. A délutáni vizi programok nagyon jók voltak, sokat nevettünk és senki sem úszta meg SZÁRAZON !!!
Az esti tábortűz rövid volt és zászlólevonás után mentek gyorsan lefeküdni cserkészeink, mit sem sejtve abból, hogy éjfél után még egy izgalmas meseerdőben lesz részük, ahol erdei tündérrel, mérges medvével, óriással, törpével, varázslóval találkoznak, miközben az elveszett Bubu után kutatnak.

Negyedik nap:
Miután jót tornáztunk Bubuval és Bibivel, akik felkészítették a gyerekeket a nap folyamán sorra kerülő lovagi tornára, a királyi vásárban különféle dolgokat készíthettünk, karkötőket, nyakláncokat, társasjátékokat próbálhattunk, tetoválsokat stb.
A nap fénypontja a számháború volt, amit alig akartak abbahagyni .
Az esti tábortűz a “Legjobb tábori élményeim” -ről szóltak, ahol őrsönként mindenki előadhatta, hogy mi tetszett a legjobban a tábor alatt.

Ötödik nap:
Tábori emléket készítettünk és a nap nagy része táborbontással telt.
Felejthetetlen élményekben volt részük kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

Köszönjük a sok-sok segítséget, fáradhatatlan munkát vezetőinknek: Emőkének, Melindának, Marcsinak, Briginek, Zolinak, Attilának és a szülői segítségnek. A finom magyaros ételeket szakácsunknak Vincze Lacinak és párjának Melindának. Külön köszönet jár Póser Tibornak, Tanczár Gergelynek és Tremmel Ákosnak a sok fáradtságért és hogy hosszú útat tettek meg, azért, hogy szebbé-jobbá varázsolják a tábort!

Jó munkát!
Fángli Márti cst., cspk.

 

A csapattábor képeit itt találjátok!

Fanyűvő hétvége Kastlban

„…Amikor fehérlófia közeleb ment, látta, hogy egy hihetetlen erős ember puszta kézzel megfogta a nagy fákat, nagyokat rántott rajta és gyökerestül kirántotta a földből. A hatalmas fákat egy óriási rakásra dobta, ahol már egy fél erdőnyi fa feküdt.“

No, ha nem is puszta kézzel, de egy pár láncfűrész segítségével mi is sikeresen kivágtunk néhány hatalmas fenyőfát és bükkfát. Szerencsére Jenő nagyon jó favágónak bizonyult és Ádám, Krisztián valamint Berci segítségével hamar egy egész szép tisztás alakult ki a sűrű erdőben. A rönköket legallyaztuk és 4 méter hosszú darabokra vágtuk fel. Mire péntek délután megjött a traktor, már 60 rönk hevert szanaszét az erdőben. Ezekből fognak készülni a padok, gerendák és deszkák a következő táborokhoz.

A favágás szükségessé vált miután több nagy száraz ág letörött és lezuhant a földre. Biztonsági okokból az elszáradt nagy fákat kivágtuk. Azon kívül az évek folyamán úgy megnőttek a fenyők, hogy alig volt már helyük. Ez nem csoda, hisz ha belegondolunk, hogy egy faiskolában négyzetméterenként akár 20 facsemete is kinő, ugyanakkor egy nagy fenyő akár 20 négyzetmétert is igényel egymaga. Tehát a 400 darab csemetéből valamikor már csak 1 vagy 2 darab marad meg. Másik oka a favágásnak az volt, hogy a bükkfáknak adjunk több helyet, így a monokultúra fenyőerdőből előbb-utóbb egy kevert erdő lesz.

A favágás mellett a lányok szépen lefestették a cserkészház oromfalát és a konyhában is felszereltünk új szekrényeket. Mindenki kivette részét a munkából. Első sorban stuttgarti és müncheni szülők, vezetők és cserkészek dolgoztak. Szombaton viszont csatlakoztak a nürnbergi családok is és így friss erőkkel folytattuk a munkát. Esténként húst sütöttünk a tűzön, valamint íjászattal, célba lövéssel töltöttük az időt. A lányok a közeli paraszttól kaptak egy lovat és hosszú túrát tettek a szomszédos dombokon.

Vasárnap volt a fanyűvők nagy napja. A fanyűvő 7 tusa idén került először megrendezésre. Nagy lelkesedéssel vettek részt rajta kicsik és nagyok egyaránt. Amíg az első próbánál mindenki maga fűrészelt, a második számban párban kellett egy hosszú favágófűrésszel egy rönköt levágni. A harmadik feladat kötélmászás volt, utána pedig jött a rönkhasítás. Egy fél méteres rönköt kellett négy felé hasítani. A rönkhajításhoz akkora rönköt kellet elhajítani, hogy elég volt cipelni nem hogy hajítani.

A gyors ostorozásnak nagy sikere volt, és még sokáig lehetett hallani azok csattogtatását, akiket elkapott az ostorláz. Az utolsó próba a faismeret volt. 10 falevél volt kitéve az asztalra, (ezek mindegyike a cserkészparkban honos), amiket fel kellett ismerni és a magyar nevüket megmondani. Mindezt persze a kicsik is végigcsinálták.

Persze nekik volt kis fűrész és kis rönk, de a lelkesedés legalább olyan nagy volt mint a felnőtteknél. Végül is Endre Nürnbergből lett az idei fanyűvő . Csak az lehetett fanyűvő, aki mind a hét versenyszámban indult. Így hát nem volt elég csak az erő, hanem ügyesség és ész is kellet hozzá.

A fanyűvő versennyel zárult az idei parkrendezés, ahol újra sok szorgos kéz szépítette cserkészparkunkat.

Köszönjük mindenkinek a segítséget és a kellemesen együtt töltött napokat.

Grizzly

Itt látható a fanyűvők végeredménye:

Férfiak

Lányok

Kisfiúk

Kislányok

1.

Endre (Nü) 450 pt

Dalma (Stg) 550 pt

Bánk (Nü) 530 pt

Lea (Nü) 490 pt

2.

János (Stg) 400 pt

Áron (Nü) 470 pt

Panka (Nü) 380 pt

3.

Gergő   (Nü) 390 pt

Csongor (Nü) 430pt

4.

Christian (Mü) 360 pt

5.

Miklós (Nü) 330 pt

*Csak az lehetett Fanyűvő, aki mind a 7 számban megküzdött. Sajnos a többség ezt nem teljesítette, így nincsenek a listán sem feltüntetve.

A verseny összes eredményét pedig itt tudjátok letölteni!

A képeket pedig itt tudjátok megnézni!

2014, a mi regös élményünk

Egyszer volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr, még Erfurton is túl, volt egyszer egy Regös tábor Lützensömmernben. Az április 13-i vasárnapon kezdődött a várva várt cserkésztábor. Végre összegyűlt megint a nagy család. Idén a mesevilágban jártunk. Az idei tánctanáraink, Gréti és Márk, sikeresen tanították nekünk a Széki táncokat, melyek mindenkinek nagyon tetszettek. Most már boldogan mondhatjuk, hogy a következő táncházban Széki zenére mulathatunk.Különböző mesecsoportokban jelentkezhettünk be, amelyekben magyar népmeséket készítettünk elő a hétvégi fellépésre. A hagyományos színjátszás mellett még sok érdekes választási lehetőségünk volt, mint például a fekete színház, bábszínház vagy az árnyjáték. András Ferenc – Dras – a csodálatos mesetudós minden este elvarázsolt egy újabb esti mesével. A húsvéti ünnepnapok nagyon szépen zajlottak le, persze a húsvéti sonka és a tojás sem hiányozhattak. Köszönet a konyhásoknak!

Összességben nagyon sikeres volt a tábor, sok élményben volt részünk és nagyon hálásak vagyunk mindenkinek aki elfelejthetetlenné tette a Regöst. Barátainkkal jövőre ugyanitt találkozunk!

Jó Munkát!

Itt a vége, fuss el véle, aki nem hiszi, járjon utána!

Starmüller Dóri öv, Simeni Andrea öv és Huber Conny öv

Kerületi Cserkész Regöstábor Németországban

Németország közepében, Nagyszombaton a feltámadási nagymisére magyar népviseletben vonul száznál is több, magyarul éneklő fiatal, majd sonkát, főtt tojást, tormát, kalácsot vacsoráznak, s hajnalig járják a széki, mezőségi, moldvai táncokat.

A múlt héten immár harminchatodszor rendezték meg kerületi regös nagytáborukat a németországi, svájci és ausztriai magyar cserkészcsapatok. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség I. kerület egyik legnagyobb eseményének már önmagában a helyszíne is igen hangulatos: évtizedek óta egy türingiai majorban rendezik meg; a csöppnyi kis falucska, Lützensömmern egész héten magyar daloktól és néptánclépésektől hangos.

A határon túli magyar cserkészetben a hazainál is hangsúlyosabb a magyar hagyományok ápolása, s ehhez mérten nagy szerepet kap a regös cserkész, tehát a néphagyományainkat fokozottan őrző cserkészágazat. E tábor ezért úgy épül fel, hogy benne a magyarság néprajzának valamennyi nagyobb egysége helyet kapjon. Minden esztendőben más-más néprajzi tájegység vagy témakör jelenti a tematikus magot, az idén a népmesék világát járhatták körül számos megközelítésben a táborlakók. Andrássy Ferenc nógrádi folklórgyűjtő számos mesemondása mellett mesék köré szerveződtek az esti tábortüzek is, és előadásokat tartottak magyarországi és határon túli néprajzkutatók, pszichológusok, tanárok a magyar népmese tipológiájáról, szimbólumairól, tanulságairól, szerepéről egykor és napjainkban.

A tábor egyik fő célja a magyar népmesék közelebb hozása volt a gyerekekhez. Ennek érdekében a résztvevő cserkészek hat csoportba jelentkezhettek, hogy egy-egy népmesét más-más módon vigyenek színpadra. A mesecsoportokba érdeklődés és tehetség szerint jelentkeztek a cserkészek. Lehetett választani bábszínházi előadást, színjátszást, árnyékszínházat, UV-színházat, barkácsolást és fekete színházat is. Az egész heti készülődést követően péntektől vasárnapig zajlottak le a mesecsoportok bemutatói fergeteges sikerrel. A közönség hallhatott az adott népmeséhez írott dalt, láthatott repülő sárkányt és aprólékosan megfestett díszleteket, gyönyörködhetett égig érő fában és tizenkét csókának otthont adó vörös toronyban, sőt még azt is láthatta, ahogy elragadja a vízitündér az egyik népmese szerelmes hősét.

Az idei Regöstábor másik témája a népmesék világa mellett, Szék falu népi kultúrája volt. A tábor résztvevői korcsoportok szerint sajátíthatták el a széki táncrendet és tanulhattak sok-sok széki népdalt. A tábor különlegessége volt, hogy mindezt élő muzsikára tehették a résztvevők kiváló magyar népzenészek, Herbert Schneider „Kaktusz”, Bartha Zoltán Ágoston és Szabó Iván jóvoltából. A táborvezetők által gondosan összeállított daloskönyv minden énekórán jó szolgálatot tett és a tábor vége felé pedig már tánc közben is felhangzottak a megtanult dalok. Az egész heti tánctanulásnak köszönhetően a nagyszombati és húsvétvasárnapi táncházban már kicsik és nagyok is ugyanolyan magabiztosan és ügyesen járták a széki táncokat, az oktatók és a jelenlévő szülők nagy-nagy örömére.

A szellemi néphagyományok őrzése mellett a tárgyalkotó népművészet számos ágába is betekinthettek a fiatalok. Amíg a kicsik táncoltak, addig a nagyok dolgozhattak szebbnél-szebb faragásokon, hímzéseken, vagy gyöngysoraikon. Amikor pedig a nagyok gyakorolták a széki táncokat, a kicsiknek nyílt lehetőségük, hogy cserkészliliomot vagy nyakkendőgyűrűt faragjanak, karkötőt vagy nyakláncot fűzzenek, esetleg pólót, vagy mobiltokot hímezzenek. Természetesen a tojásfestés sem maradhatott el, hogy majd Húsvéthétfőn megkaphassák a locsoló fiúk megérdemelt jutalmukat.

Mivel a tábor hagyományosan a Nagyhétre és Húsvétra esik, ezért gazdag szokáshagyomány is megelevenedik benne. A szent három nap népi vallásosságának liturgiáját a tábor kedvéért Esztergomból érkezett ferences szerzetes vezette. Különösen megkapó élmény volt a nagyszombati tűzszentelés, körmenet és feltámadási nagymise, melyben mindenki hagyományos magyar népviseletben vett részt, melyet hajnalig tartó táncház követett.

Esténként, ha nem volt éppen tábortűz, fonóba jártak a gyerekek, ahol dalolva és népi játékokkal színesítve tökéletesíthették népművészeti tárgyaikat, vagy épp diót fejthettek a húsvéti tortához.

A táborról szólva meg kell még említeni az ínycsiklandó magyar konyhát is. A túrós csusza mellett többek közt sonka-tojás, paprikás krumpli, disznótoros, gulyásleves, vargabéles és tyúkhúsleves is szerepelt az étlapon.

Hangulatos volt a tábor zárónapján a locsolkodás is. A tábor főterén félkörben felállott üde lányokat több tucat locsolóverssel és friss türingiai forrásvízzel köszöntötték a legények. A fiúk ötletes verseikért és a locsolásért, a hét során megfestett szebbnél-szebb tojásokat kapták.

A 36. Regöstábor résztvevői sok-sok felejthetetlen élménnyel és rengeteg frissen megszerzett tudással gazdagodtak a magyar népmesék világáról és a széki dalokról, táncokról. A jó hangulatnak és a tábor sikerének köszönhetően a tábor főszervezői – Makovy András, Dr. Makovy Susan, Dr. Gáll Júlia, Jablonkay Lydia – nevében is állíthatjuk, hogy jövő Húsvétkor is érdemes lesz eljönni Lützensömmernbe, a 37. Regöstáborba.

Írta: Molnár Gergely és dr. Weidinger Péter

Képeket itt találhattok!

Cserkészet felnőtteknek Londonban

Március utolsó hétvégéjén a londoni Szent István központban felnőtt cserkészképzést tartottunk.

Mivel Angliában több helyen érdeklődnek a cserkészet iránt, a londoni vezetők megkértek arra, hogy jöjjünk el nekik segíteni, mert szükséges lenne ennek az igénynek megfelelni. A hétvége célja az volt, hogy érdeklődő felnőtteknek megmutassuk, hogy mi is történik a cserkészetben. Pontosabban, hogy mivel foglalkozunk, hogyan dolgozunk, és mit kell tudni egy cserkészvezetőnek. Először is bemutattuk az őrsi rendszert. Ezután ők is megtanultak egy őrsben együtt dolgozni, megismerték a próbarendszereket és azt, hogy mi a tábortűz titka.

Emellett megismerték azt, hogy milyen módszertani játékokkal tanítják a cserkészvezetők a történelmet, csomózást vagy a népdalokat. Mivel több résztvevő eddig még nem volt kapcsolatban a cserkészettel, így az alapokat is el kellett nekik mondani. Kezdve Baden-Powellel, a cserkészet alapítójával, egészen a mostani Magyar Cserkészszövetségek Fóruma kialakulásáig.

A hétvégén több mint húszan voltunk, ebből öt kiképző Németországból, Svájcból, Ausztriából és Magyarországról, valamint a helyi vezetők Londonból. A Szent István központ nagyon jól bevált, hisz nagy, tágas termeiben bőven elfértünk előadást tartani, vetíteni, tábortüzezni és mivel a szobák is ott voltak, megspóroltunk plussz utazásokat. Ráadásul a közelben több szép park is van, így a kinti foglalkozás is könnyen kivitelezhető. Sőt, még a vasárnapi misét is meg tudtuk tartani a házban lévő kápolnában.

A hétvége fénypontja a szombat délutáni csapatdélután volt. A résztvevők a tapasztalt vezetőkkel együtt készítették elő az őrsi foglalkozásokat, és együtt vezették a lelkes gyereksereget. A gyönyörű meleg, napsütéses idő, a friss zöld fű a parkban és az izgalmas program varázserővel hatott a gyerekekre. Nagyon hangos kiabálásokkal volt tele ezen délután a park. A végén még közösen énekeltünk és játszottunk a szülőkkel, amíg a Nap is lement. Szokás szerint zászló levonással és a magyar Himnusszal fejeztük be a napot.

A londoni felnőttekkel vasárnap még előkészítettük a csapattábort, amit júliusban fognak tartani. A lényeg, hogy sikerült mindenkinek megfelelő feladatot biztosítani a táborban. Sok sikert a további cserkészmunkához és egy élménydús tábort kívánunk nekik!

Amennyiben máshol is van igény cserkészcsapat indításra és van érdeklődő szülő vagy felnőtt, akkor szívesen megbeszélhetjük, hogy milyen lehetőségeitek vannak. Akkor talán nálatok lesz a következő felnőttcserkész hétvége. (Érdeklődni nálam lehet: Jablonkay Péter 0049/ 7433 276314 este 7-től)

Jablonkay Péter, Balingen, Németország