Hírek

Az óperencián túl – angliai csapattábor 2014

II. „AZ ÓPERENCIÁN TÚL” CSERKÉSZTÁBOR 2014 július 25-29 Etherley Farm,Oackley

Képes beszámoló:

Első nap:
Első napunkat jól indítottuk, hiszen szinte törvényszerű, hogy cserkésztáborban a sátorállításnál zuhogó eső fogad. Bibi és Bubu a két manó fogadott minket és egy küldönc kíséretében meghívtak bennünket Mátyás király udvarába. Az esti tábortűznél királyi lakomában volt részünk.

Második nap:
Reggeli tornával indítottuk a napot . A reggel folyamán Bibi meg Bubu nagyon izgatottan érkezett és elmondta, hogy a királyi városban megérkezett a Bábszínház, de a bábosokat megtámadták az erdőben fosztogató banditák, betyárok és elvitték a bábjaikat, ezért segítséget kérnek a cserkészektől, hogy bábokat készítsenek, ne maradjon el a várva várt bábelőadás. A délelőtti kézművesháznál a gyerekek zokniból bábokat készítettek, délután pedig megküzdöttek a bábszínház jegyekért az akadályversenyen. De megérte a küzdelmet, mert sokat nevettünk az „Egyszer volt Budán kutyavásár” című bábelőadáson.

Harmadik nap:
Bibi és Bubu nagyon szomorúan érkezett, mert valaki ellopta a jókedv forrását. Megbeszéltük, hogy még ebéd előtt útrakelnek a cserkészek és megtalálják a jókedv forrását. Olyan híreket kaptunk, hogy a gonosz boszorkány cinkosa, az ördög vitte el. Felszerelkezve vízhatlan cipővel, esőkabáttal, iránytűvel, nekivágtak az útnak. Útközben különféle mesefigurákkal találkoztak, akik segítettek megtalálni a jókedv forrását, mint pl. a vajákos asszony, Beatrix királynő, Fekete lovag, majd végül megtalálták az ördögöt, aki csak úgy mutatta meg a jókedv forrását, ha az útközben talált mesefigurás kártyákból egy mesét találnak ki, amiben természetesen ő is szerepel. Sikerült ezt is megoldani és fáradtan ugyan de boldogan tértek vissza. A gulyásleves és palacsinta percek alatt elfogyott. A délutáni vizi programok nagyon jók voltak, sokat nevettünk és senki sem úszta meg SZÁRAZON !!!
Az esti tábortűz rövid volt és zászlólevonás után mentek gyorsan lefeküdni cserkészeink, mit sem sejtve abból, hogy éjfél után még egy izgalmas meseerdőben lesz részük, ahol erdei tündérrel, mérges medvével, óriással, törpével, varázslóval találkoznak, miközben az elveszett Bubu után kutatnak.

Negyedik nap:
Miután jót tornáztunk Bubuval és Bibivel, akik felkészítették a gyerekeket a nap folyamán sorra kerülő lovagi tornára, a királyi vásárban különféle dolgokat készíthettünk, karkötőket, nyakláncokat, társasjátékokat próbálhattunk, tetoválsokat stb.
A nap fénypontja a számháború volt, amit alig akartak abbahagyni .
Az esti tábortűz a „Legjobb tábori élményeim” -ről szóltak, ahol őrsönként mindenki előadhatta, hogy mi tetszett a legjobban a tábor alatt.

Ötödik nap:
Tábori emléket készítettünk és a nap nagy része táborbontással telt.
Felejthetetlen élményekben volt részük kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

Köszönjük a sok-sok segítséget, fáradhatatlan munkát vezetőinknek: Emőkének, Melindának, Marcsinak, Briginek, Zolinak, Attilának és a szülői segítségnek. A finom magyaros ételeket szakácsunknak Vincze Lacinak és párjának Melindának. Külön köszönet jár Póser Tibornak, Tanczár Gergelynek és Tremmel Ákosnak a sok fáradtságért és hogy hosszú útat tettek meg, azért, hogy szebbé-jobbá varázsolják a tábort!

Jó munkát!
Fángli Márti cst., cspk.

 

A csapattábor képeit itt találjátok!

Fanyűvő hétvége Kastlban

„…Amikor fehérlófia közeleb ment, látta, hogy egy hihetetlen erős ember puszta kézzel megfogta a nagy fákat, nagyokat rántott rajta és gyökerestül kirántotta a földből. A hatalmas fákat egy óriási rakásra dobta, ahol már egy fél erdőnyi fa feküdt.“

No, ha nem is puszta kézzel, de egy pár láncfűrész segítségével mi is sikeresen kivágtunk néhány hatalmas fenyőfát és bükkfát. Szerencsére Jenő nagyon jó favágónak bizonyult és Ádám, Krisztián valamint Berci segítségével hamar egy egész szép tisztás alakult ki a sűrű erdőben. A rönköket legallyaztuk és 4 méter hosszú darabokra vágtuk fel. Mire péntek délután megjött a traktor, már 60 rönk hevert szanaszét az erdőben. Ezekből fognak készülni a padok, gerendák és deszkák a következő táborokhoz.

A favágás szükségessé vált miután több nagy száraz ág letörött és lezuhant a földre. Biztonsági okokból az elszáradt nagy fákat kivágtuk. Azon kívül az évek folyamán úgy megnőttek a fenyők, hogy alig volt már helyük. Ez nem csoda, hisz ha belegondolunk, hogy egy faiskolában négyzetméterenként akár 20 facsemete is kinő, ugyanakkor egy nagy fenyő akár 20 négyzetmétert is igényel egymaga. Tehát a 400 darab csemetéből valamikor már csak 1 vagy 2 darab marad meg. Másik oka a favágásnak az volt, hogy a bükkfáknak adjunk több helyet, így a monokultúra fenyőerdőből előbb-utóbb egy kevert erdő lesz.

A favágás mellett a lányok szépen lefestették a cserkészház oromfalát és a konyhában is felszereltünk új szekrényeket. Mindenki kivette részét a munkából. Első sorban stuttgarti és müncheni szülők, vezetők és cserkészek dolgoztak. Szombaton viszont csatlakoztak a nürnbergi családok is és így friss erőkkel folytattuk a munkát. Esténként húst sütöttünk a tűzön, valamint íjászattal, célba lövéssel töltöttük az időt. A lányok a közeli paraszttól kaptak egy lovat és hosszú túrát tettek a szomszédos dombokon.

Vasárnap volt a fanyűvők nagy napja. A fanyűvő 7 tusa idén került először megrendezésre. Nagy lelkesedéssel vettek részt rajta kicsik és nagyok egyaránt. Amíg az első próbánál mindenki maga fűrészelt, a második számban párban kellett egy hosszú favágófűrésszel egy rönköt levágni. A harmadik feladat kötélmászás volt, utána pedig jött a rönkhasítás. Egy fél méteres rönköt kellett négy felé hasítani. A rönkhajításhoz akkora rönköt kellet elhajítani, hogy elég volt cipelni nem hogy hajítani.

A gyors ostorozásnak nagy sikere volt, és még sokáig lehetett hallani azok csattogtatását, akiket elkapott az ostorláz. Az utolsó próba a faismeret volt. 10 falevél volt kitéve az asztalra, (ezek mindegyike a cserkészparkban honos), amiket fel kellett ismerni és a magyar nevüket megmondani. Mindezt persze a kicsik is végigcsinálták.

Persze nekik volt kis fűrész és kis rönk, de a lelkesedés legalább olyan nagy volt mint a felnőtteknél. Végül is Endre Nürnbergből lett az idei fanyűvő . Csak az lehetett fanyűvő, aki mind a hét versenyszámban indult. Így hát nem volt elég csak az erő, hanem ügyesség és ész is kellet hozzá.

A fanyűvő versennyel zárult az idei parkrendezés, ahol újra sok szorgos kéz szépítette cserkészparkunkat.

Köszönjük mindenkinek a segítséget és a kellemesen együtt töltött napokat.

Grizzly

Itt látható a fanyűvők végeredménye:

Férfiak

Lányok

Kisfiúk

Kislányok

1.

Endre (Nü) 450 pt

Dalma (Stg) 550 pt

Bánk (Nü) 530 pt

Lea (Nü) 490 pt

2.

János (Stg) 400 pt

Áron (Nü) 470 pt

Panka (Nü) 380 pt

3.

Gergő   (Nü) 390 pt

Csongor (Nü) 430pt

4.

Christian (Mü) 360 pt

5.

Miklós (Nü) 330 pt

*Csak az lehetett Fanyűvő, aki mind a 7 számban megküzdött. Sajnos a többség ezt nem teljesítette, így nincsenek a listán sem feltüntetve.

A verseny összes eredményét pedig itt tudjátok letölteni!

A képeket pedig itt tudjátok megnézni!

Cserkészet felnőtteknek Londonban

Március utolsó hétvégéjén a londoni Szent István központban felnőtt cserkészképzést tartottunk.

Mivel Angliában több helyen érdeklődnek a cserkészet iránt, a londoni vezetők megkértek arra, hogy jöjjünk el nekik segíteni, mert szükséges lenne ennek az igénynek megfelelni. A hétvége célja az volt, hogy érdeklődő felnőtteknek megmutassuk, hogy mi is történik a cserkészetben. Pontosabban, hogy mivel foglalkozunk, hogyan dolgozunk, és mit kell tudni egy cserkészvezetőnek. Először is bemutattuk az őrsi rendszert. Ezután ők is megtanultak egy őrsben együtt dolgozni, megismerték a próbarendszereket és azt, hogy mi a tábortűz titka.

Emellett megismerték azt, hogy milyen módszertani játékokkal tanítják a cserkészvezetők a történelmet, csomózást vagy a népdalokat. Mivel több résztvevő eddig még nem volt kapcsolatban a cserkészettel, így az alapokat is el kellett nekik mondani. Kezdve Baden-Powellel, a cserkészet alapítójával, egészen a mostani Magyar Cserkészszövetségek Fóruma kialakulásáig.

A hétvégén több mint húszan voltunk, ebből öt kiképző Németországból, Svájcból, Ausztriából és Magyarországról, valamint a helyi vezetők Londonból. A Szent István központ nagyon jól bevált, hisz nagy, tágas termeiben bőven elfértünk előadást tartani, vetíteni, tábortüzezni és mivel a szobák is ott voltak, megspóroltunk plussz utazásokat. Ráadásul a közelben több szép park is van, így a kinti foglalkozás is könnyen kivitelezhető. Sőt, még a vasárnapi misét is meg tudtuk tartani a házban lévő kápolnában.

A hétvége fénypontja a szombat délutáni csapatdélután volt. A résztvevők a tapasztalt vezetőkkel együtt készítették elő az őrsi foglalkozásokat, és együtt vezették a lelkes gyereksereget. A gyönyörű meleg, napsütéses idő, a friss zöld fű a parkban és az izgalmas program varázserővel hatott a gyerekekre. Nagyon hangos kiabálásokkal volt tele ezen délután a park. A végén még közösen énekeltünk és játszottunk a szülőkkel, amíg a Nap is lement. Szokás szerint zászló levonással és a magyar Himnusszal fejeztük be a napot.

A londoni felnőttekkel vasárnap még előkészítettük a csapattábort, amit júliusban fognak tartani. A lényeg, hogy sikerült mindenkinek megfelelő feladatot biztosítani a táborban. Sok sikert a további cserkészmunkához és egy élménydús tábort kívánunk nekik!

Amennyiben máshol is van igény cserkészcsapat indításra és van érdeklődő szülő vagy felnőtt, akkor szívesen megbeszélhetjük, hogy milyen lehetőségeitek vannak. Akkor talán nálatok lesz a következő felnőttcserkész hétvége. (Érdeklődni nálam lehet: Jablonkay Péter 0049/ 7433 276314 este 7-től)

Jablonkay Péter, Balingen, Németország

Minta őrsi foglalkozás Angliában – Ahogy mi láttuk, 2014 Március

Útra kélt a turul őrs oly nagy vidáman,
megnézni mi újság Anglia-világban.
Hívta az Emőke, hívta is a Márti,
így tehát nem kellett túl sokat ránk várni. …és el is indultunk.Előtte viszont nem volt oly egyszerű megszervezni a programot. Hosszú órákat töltöttünk a skype előtt, amig összeállt a végleses program, órabeosztással, kellékekkel stb. Mindenki, aki már részt vett skype-konferenciákon, tudja, miröl beszélek, milyen hosszúak tudnak lenni. Nekem előszőr adatott meg a lehetőség ilyen formában, közben remekül lehet pl. teázgatni (csak hogy készüljek fel az angol szokásokra), vagy akár repülőjegyeket nézegtni. Végül elkészült a terv, mit is szeretnénk majd csinálni, ki mit kell hozzon, mivel előkészüljünk, mit beszerezni.

Na de mivel is készültünk? Mi volt a cél?
A turul őrs feladata abban állt, hogy főturulunkkal (Grizzly) együtt az angliai magyar cserkészetet segítsük azzal, hogy egy gyorstalpalót tartsunk és alapcserkésztudnivalókat átadjunk felnőttcserkészeknek. Egy ilyen nagy feladatra csak péntek délután (lett abból este is), szombat egész nap és vasárnap délelőtt jutott idő. Előadásokat tartottunk, „learning-by-doing”-módon próbáltuk átadni a legfontosabb dolgokat. Elkezdve a cserkészet alapításától egészen a csómózásik – nagyon átfogó anyagról nehéz kis idő alatt sokat átadni. De megpróbáltuk a legjobbat kihozni az egészböl. 🙂

Első nap (péntek délután) a résztvevőket beosztottuk őrsökbe, hogy akinek ez még ismeretlen volt, rögtön tapasztalhassa. Mindjárt elkészíttettük velük az „új őrsi tagjukat”, azaz az őrsi zászlót. Kitalálhattak saját őrsi nevet, csatakiálltást, titkos jelet stb. Aznap este már volt is egy tábortűz, utána zászlólevonás és még beszélgettünk részben a Szent Istán Központban, részben a házon kivül.

Szombat egésznapos program volt, előadásokkal, népdalokkal, vetítéssekkel… míg végül délután lett és elkezdődött a cserkészösszejövetel. A résztvevők maguk választhattak, hogy inkább a kiscserkészekkel, vagy a cserkészkorosztállyal szeretnének foglalkozni. Mivel én a kiscserkészknél voltam, erről számolok be. Panni- és Noémi-kóprodukcióban lezajlott az őrsi óra, kint egy közeli parkban. Vicces volt, mert a keretmesénkhez illően én egy hálózsákkal felszerelkezve (hogy méltó kukac lehessek) kifeküdtem a parkba, csakhogy a kiscserkészek még sehol sem voltak, így meg az angol nénikék elégé… „érdekesen” néztek, hogy mért fekszek napsütésben egy fal mögött a parkban. Hiába magyaráztam, hogy cserkész vagyok és nincs semmi gond – a kutya továbbra is ugatott és a nénike annyit mondott: „You scared the dog!” vagyis megilyesztettem a kutyáját. Nem sokára végre jöttek is a kiscserkészek, hogy segítsenek a szegény kukacon, mert leesett a fáról és ha segítenek neki, akkor majd lehet belőle „kiscserkészkukac”, mielőtt majd pillangó lesz. Természetesen segítettek a kukacnak, és „happy end”-vel végzödőtt az őrsi óra. Utána a nagycserkészekkel meg naplementéig játszottunk kint, majd közös fényképek készültek (ez ugyebár soha nem maradhat el!). Este a központban ismét tábortűzeztünk és lassan véget ért a nap.

Vasárnap misével indítottunk, utána még egy pár előadást tartottunk, és még végűl a nyári csapattábort is sikerült megbeszélni, ki milyen feladatot válal majd el, hogy így segítse a Mártit és a csapatot.

Nagyon élménydús hétvége volt, számomra is rengeteg volt az „input”, mert csomó új dolgot tanulhattam. Remélem, hogy elértük azt a cél, amivel nekivágtunk az útunknak – a Londoni csapatnak segíteni.

 

Jó Munkát!

Tánczos Noémi, ÖV

Az 1. Kerület Tiszti és Vándor Konferenciája Wangban, 2014 Feb. 21-23

Münchentől nem messze tartottuk meg az idei év Tiszti és Vándor konferenciáját, amelyre szép számmal érkeztek vándorok és vezetők egyaránt. Közel hatvanan fordultak meg a hétvége alatt nálunk, sajnos néhányan csak nagyon röviden, de így is örültünk, hogy találkozni tudtunk. A résztvevők idén is sok csapatból érkeztek, összesen hat ország képviseltette magát. A szokás Németország, Ausztria és Svájc mellett voltak résztvevők USA-ból, Svédországból és az Egyesült királyságból is. A péntek esti megérkezést egy kis farsangi álarcos mulatsággal kezdtük, ahol jó volt látni, hogy még sok év cserkésztapasztalattal is élvezik a vezetők ha egy farsangi álarcot kell barkácsolni. A mulatságon volt zene, lemezlovas, játékok, tánc és vetélkedő.

Ami még különleges volt az idei szállásunkon, hogy volt egy külön játék szoba sok társasjátékkal, billiárddal és csocsóval. Még Dory Emese is megmutathatta, hogy vele nem szabad packázni ha csocsózásról van szó. Az egész mulatság hajnalig tartott és már nagyon féltünk a holnapi ébresztéstől, és hogy netán tényleg el kell menni Grizzlyvel tíz kilométert futni amivel rémisztgettük a fiatalabbakat.

Másnap a reggeli zászlófelvonás után a csapat két részre szakadt, a fiatalabb vezetők és vándorok Kondor és Fruzsi vezetésével elvonultak, hogy részt vegyenek egy vándor továbbképzésen, aminek a célja a cserkészet vonzóbbá tétele az idősebb, vándor korosztálynak. Ehhez ötleteket, programokat és játékokat munkacsoportokban és együtt gyűjtöttek és amit tudtak még le is tesztelték. A vezetőség pedig mint ahogy kell összeült, hogy megbeszélje a jelenlegi problémákat, ötleteket és a jövőbeli lépéseket.

Elsőnek is leszögeztük, hogy a 2013-as év igen is jó év volt a cserkészeten, minden rendezvény sikeresen lett megtartva, új csapatok alakulnak itt Európában és még a magazinunk, a Kecsap is megjelent ismét. Fő hangsúly lesz a jövőben ezt az eredményt tartani, az új csapatokat támogatni és a cserkészetet még dinamikusabbá, még jobban működővé tenni. A költségvetési beszámolók, a strukturális átszervezési ötletek és megvitatások után kiosztottuk a csapatoknak az idei Akadályverseny feladatait, ami Szeptember 26–28. között lesz Kastlban, Szórád Gábor bemutatta az Összmagyar Cserkész Stratégiát, annak terveit és elképzeléseit.

A sok ülés és száraz anyag után Pigniczky Eszti jól megtáncoltatott minket a szabadban, és Grizzly is bemutatta mi mindent lehet játszani egy cserkészbottal. Kicsit élveztük a jó időt, a napsütést és gyönyörködtünk a hóvirágokban a mezőn.

Délután a körzeti beszámolóknál a parancsnokok beszámoltak az aktuális eseményekről és nehézségekről. Itt érdemes megemlíteni Szőcs Lászlót, aki Stockholmban próbálja újra beindítani a csapatmunkát és Fangli Mártit Angliából akinek szépen lassan kezd kiforrni a csapat gerince. Mindketten nagy erőkkel, időt és fáradságot nem kímélve próbálják hazájukban kitaposni az ösvényeket és ez nagy dicséretet érdemel.

Az estébe belenyúlva átbeszéltük még a KMCsSz saját adatbázisát, a Cserkészpark problémáit és a tábortűz előtt még volt időnk egy kis Meditációra is. A tábortüzet a Farsangi népszokásokról tartotta Győry András és Szentiványi Eszter. Ma sem mentünk korán lefeküdni, hiába volt mindenki fáradt, ha ennyi ember és barát összegyűl, akkor ott hajnalig folyik a beszélgetés és a játék.

Vasárnap reggelt a Regős táborral kezdtük aminek idei témája a Népmesék – Mesevilág lesz. Azután A vándorok mutatták be a vezetőségnek, hogy ők mit is csináltak a külön programban, milyen ötleteik támadtak és hogy próbálják majd ezeket megvalósítani. Ezután együtt munkacsoportokra oszlottunk és kicsit átgondoltuk a cserkészetet érintő kommunikációs, közösségi és generációs problémákat.

A megbeszélést egy bemutatóval zártuk, aminek a témája a modern eszközök használata volt. A cél, hogy megismertessük egymással az új kor eszközeit, annak előnyeit és hátrányait, mint az online térképek és annak színes felhasználási lehetőségei vagy a közös, felhő alapú dokumentáció.

A konferenciát a közös ebéddel, amit a vándorok főztek, zászlólevonással, búcsúzkodással és egy közös fotóval zártuk.

Póser Tibi st., Bécs

Vándorkonferencia, ahogy mi láttuk

Kedves 16 éven felüli cserkészek!
Lemaradtatok egy nagyon jó hétvégéről. Mivel nem szeretnénk gonoszak lenni, írtunk egy kis cikket, hogy megosszuk veletek a csodaszép élményeinket.

A hétvége az egyik legérdekesebb részével kezdődik, mely elvileg az igazi konferencia előtt van. Igen, pontosan, a péntek esti érkezésről van szó. Idén még vonzóbbá tette a müncheni csapat egy kis farsangi mulatsággal: játék, zene (Képzeljétek, a jó képű Andris DJ-kedett) és kaja. Milyen jó érzés újra találkozni a régen látott barátokkal, megbeszélni a pletykákat a különböző magyar bálokról, új emberekkel megismerkedni és mindezt egy vicces több száz kilométeres autóút után.

Az este elhúzodott egy kicsit, viszont Grizzly így is, úgy is volt reggel futni. A többiek megelégedtek azzal, hogy egy-két csésze kávé után, finom reggeli mellett (Volt hámozott és kis kockákra vágott narancs. Szerintem ilyet még egy három csilagos szállodában sem adnak) folytatták a beszélgetéseket a reggeliző asztalnál. Azután az idősebbek (saját magukat netán egyszer bölcsebbnek is nevezték, de ugye a cserkész őszinte…) elvonultak a saját tiszti konferencia részükre és Kondor vezetésével mi vándorok arról beszélgettünk, milyen attraktív cserkész programot lehetne velünk egykorúaknak szervezni és kinálni, hogy ne hagyják abba a cserkészkedést. A szürke nyakkendő nagyon vagány, de azért ne felejtsük el, hogy azzal jár, hogy támogatjuk a csapatot és segítünk ahol lehet.

A beszélgetés közben kezdtünk hevesebben vitatkozni egymással, de ezt nem lehet összehasonlítani a puszi harcnál vagy a stratégiai játéknál folytatott csatákkal. Ìgy a megbeszélni valók mellett, élveztük a jó időt, friss levegöt és a kinyílt hóvirágokat. Délután kitaláltunk egy pár lehetséges vándor programot, amiből remélhetőleg néhány meg is fog valósulni.

A figyelmes olvasó ennyi program után azt hihetné, hogy lassan véget ér a nap, de NEM. Még a vacsora előtt tojásokat dobáltunk az erkélyről az udvarra. Mit mondtok? Ez nem cserkészies? Hát tévedtettek. Sok kreativítással, újságpapír és szívószáll segítségével nem történt a tojásokkal semmi.

Az estéről továbbá csak annyit, hogy elhalasztottátok azt a lehetöséget, hogy Müncheni Matyinkat nőként lássátok és a kerület legszebb lányait peddig bajusszal. Azt hallottam, hogy egy óriási plüss maci még Grizzlyt is megtámadta…

Vasárnap mind két bölcs csapat, szóval fiatalok és idösebbek egyaránt, együtt vettek részt különböző munkacsoportokban, mint például a modern technikák használata a cserkészeten belül. Hisz ezt a cikket is épp a számítógépemen írom és nem puszi postával küldöm nektek. Számomra az egyik legérdekesebb program pont az volt, amikor négy korosztályra lettünk osztva és ugyanazokat a témákat beszéltük meg. Hol látjuk magunkat a cserkészeten belül tíz év múlva? Milyen a viszonyunk a feljebbvalóinkhoz? Mit csinálunk ha vacsora közben csöng a telefonunk? Akármennyire különbözőek is voltak a válaszok, jó volt látni és érezni, hogy korosztálytól függetlenül jól tudunk együttműködni.

Zárásképpen szeretném egy kicsit részletezni a vasárnapi ebédünket. Két fiatal vezető, Robi és Tibi, fantasztikus két fogásos menüt készítettek nekünk. Nagyon finom volt a rakott krumpli és a fokhagymás uborkasaláta (szerencsére mindenki evett belőle, így nem zavartuk egymást). A deszertről is szívesen beszámolnék, de már harmadszorra csörög a telefonom… mennem kell 🙂

Jó munkát!

Földes Fruzsi st., Bécs