Minta őrsi foglalkozás Angliában – Ahogy mi láttuk, 2014 Március

Útra kélt a turul őrs oly nagy vidáman,
megnézni mi újság Anglia-világban.
Hívta az Emőke, hívta is a Márti,
így tehát nem kellett túl sokat ránk várni. …és el is indultunk.Előtte viszont nem volt oly egyszerű megszervezni a programot. Hosszú órákat töltöttünk a skype előtt, amig összeállt a végleses program, órabeosztással, kellékekkel stb. Mindenki, aki már részt vett skype-konferenciákon, tudja, miröl beszélek, milyen hosszúak tudnak lenni. Nekem előszőr adatott meg a lehetőség ilyen formában, közben remekül lehet pl. teázgatni (csak hogy készüljek fel az angol szokásokra), vagy akár repülőjegyeket nézegtni. Végül elkészült a terv, mit is szeretnénk majd csinálni, ki mit kell hozzon, mivel előkészüljünk, mit beszerezni.

Na de mivel is készültünk? Mi volt a cél?
A turul őrs feladata abban állt, hogy főturulunkkal (Grizzly) együtt az angliai magyar cserkészetet segítsük azzal, hogy egy gyorstalpalót tartsunk és alapcserkésztudnivalókat átadjunk felnőttcserkészeknek. Egy ilyen nagy feladatra csak péntek délután (lett abból este is), szombat egész nap és vasárnap délelőtt jutott idő. Előadásokat tartottunk, „learning-by-doing”-módon próbáltuk átadni a legfontosabb dolgokat. Elkezdve a cserkészet alapításától egészen a csómózásik – nagyon átfogó anyagról nehéz kis idő alatt sokat átadni. De megpróbáltuk a legjobbat kihozni az egészböl. 🙂

Első nap (péntek délután) a résztvevőket beosztottuk őrsökbe, hogy akinek ez még ismeretlen volt, rögtön tapasztalhassa. Mindjárt elkészíttettük velük az „új őrsi tagjukat”, azaz az őrsi zászlót. Kitalálhattak saját őrsi nevet, csatakiálltást, titkos jelet stb. Aznap este már volt is egy tábortűz, utána zászlólevonás és még beszélgettünk részben a Szent Istán Központban, részben a házon kivül.

Szombat egésznapos program volt, előadásokkal, népdalokkal, vetítéssekkel… míg végül délután lett és elkezdődött a cserkészösszejövetel. A résztvevők maguk választhattak, hogy inkább a kiscserkészekkel, vagy a cserkészkorosztállyal szeretnének foglalkozni. Mivel én a kiscserkészknél voltam, erről számolok be. Panni- és Noémi-kóprodukcióban lezajlott az őrsi óra, kint egy közeli parkban. Vicces volt, mert a keretmesénkhez illően én egy hálózsákkal felszerelkezve (hogy méltó kukac lehessek) kifeküdtem a parkba, csakhogy a kiscserkészek még sehol sem voltak, így meg az angol nénikék elégé… „érdekesen” néztek, hogy mért fekszek napsütésben egy fal mögött a parkban. Hiába magyaráztam, hogy cserkész vagyok és nincs semmi gond – a kutya továbbra is ugatott és a nénike annyit mondott: „You scared the dog!” vagyis megilyesztettem a kutyáját. Nem sokára végre jöttek is a kiscserkészek, hogy segítsenek a szegény kukacon, mert leesett a fáról és ha segítenek neki, akkor majd lehet belőle „kiscserkészkukac”, mielőtt majd pillangó lesz. Természetesen segítettek a kukacnak, és „happy end”-vel végzödőtt az őrsi óra. Utána a nagycserkészekkel meg naplementéig játszottunk kint, majd közös fényképek készültek (ez ugyebár soha nem maradhat el!). Este a központban ismét tábortűzeztünk és lassan véget ért a nap.

Vasárnap misével indítottunk, utána még egy pár előadást tartottunk, és még végűl a nyári csapattábort is sikerült megbeszélni, ki milyen feladatot válal majd el, hogy így segítse a Mártit és a csapatot.

Nagyon élménydús hétvége volt, számomra is rengeteg volt az „input”, mert csomó új dolgot tanulhattam. Remélem, hogy elértük azt a cél, amivel nekivágtunk az útunknak – a Londoni csapatnak segíteni.

 

Jó Munkát!

Tánczos Noémi, ÖV

Az 1. Kerület Tiszti és Vándor Konferenciája Wangban, 2014 Feb. 21-23

Münchentől nem messze tartottuk meg az idei év Tiszti és Vándor konferenciáját, amelyre szép számmal érkeztek vándorok és vezetők egyaránt. Közel hatvanan fordultak meg a hétvége alatt nálunk, sajnos néhányan csak nagyon röviden, de így is örültünk, hogy találkozni tudtunk. A résztvevők idén is sok csapatból érkeztek, összesen hat ország képviseltette magát. A szokás Németország, Ausztria és Svájc mellett voltak résztvevők USA-ból, Svédországból és az Egyesült királyságból is. A péntek esti megérkezést egy kis farsangi álarcos mulatsággal kezdtük, ahol jó volt látni, hogy még sok év cserkésztapasztalattal is élvezik a vezetők ha egy farsangi álarcot kell barkácsolni. A mulatságon volt zene, lemezlovas, játékok, tánc és vetélkedő.

Ami még különleges volt az idei szállásunkon, hogy volt egy külön játék szoba sok társasjátékkal, billiárddal és csocsóval. Még Dory Emese is megmutathatta, hogy vele nem szabad packázni ha csocsózásról van szó. Az egész mulatság hajnalig tartott és már nagyon féltünk a holnapi ébresztéstől, és hogy netán tényleg el kell menni Grizzlyvel tíz kilométert futni amivel rémisztgettük a fiatalabbakat.

Másnap a reggeli zászlófelvonás után a csapat két részre szakadt, a fiatalabb vezetők és vándorok Kondor és Fruzsi vezetésével elvonultak, hogy részt vegyenek egy vándor továbbképzésen, aminek a célja a cserkészet vonzóbbá tétele az idősebb, vándor korosztálynak. Ehhez ötleteket, programokat és játékokat munkacsoportokban és együtt gyűjtöttek és amit tudtak még le is tesztelték. A vezetőség pedig mint ahogy kell összeült, hogy megbeszélje a jelenlegi problémákat, ötleteket és a jövőbeli lépéseket.

Elsőnek is leszögeztük, hogy a 2013-as év igen is jó év volt a cserkészeten, minden rendezvény sikeresen lett megtartva, új csapatok alakulnak itt Európában és még a magazinunk, a Kecsap is megjelent ismét. Fő hangsúly lesz a jövőben ezt az eredményt tartani, az új csapatokat támogatni és a cserkészetet még dinamikusabbá, még jobban működővé tenni. A költségvetési beszámolók, a strukturális átszervezési ötletek és megvitatások után kiosztottuk a csapatoknak az idei Akadályverseny feladatait, ami Szeptember 26–28. között lesz Kastlban, Szórád Gábor bemutatta az Összmagyar Cserkész Stratégiát, annak terveit és elképzeléseit.

A sok ülés és száraz anyag után Pigniczky Eszti jól megtáncoltatott minket a szabadban, és Grizzly is bemutatta mi mindent lehet játszani egy cserkészbottal. Kicsit élveztük a jó időt, a napsütést és gyönyörködtünk a hóvirágokban a mezőn.

Délután a körzeti beszámolóknál a parancsnokok beszámoltak az aktuális eseményekről és nehézségekről. Itt érdemes megemlíteni Szőcs Lászlót, aki Stockholmban próbálja újra beindítani a csapatmunkát és Fangli Mártit Angliából akinek szépen lassan kezd kiforrni a csapat gerince. Mindketten nagy erőkkel, időt és fáradságot nem kímélve próbálják hazájukban kitaposni az ösvényeket és ez nagy dicséretet érdemel.

Az estébe belenyúlva átbeszéltük még a KMCsSz saját adatbázisát, a Cserkészpark problémáit és a tábortűz előtt még volt időnk egy kis Meditációra is. A tábortüzet a Farsangi népszokásokról tartotta Győry András és Szentiványi Eszter. Ma sem mentünk korán lefeküdni, hiába volt mindenki fáradt, ha ennyi ember és barát összegyűl, akkor ott hajnalig folyik a beszélgetés és a játék.

Vasárnap reggelt a Regős táborral kezdtük aminek idei témája a Népmesék – Mesevilág lesz. Azután A vándorok mutatták be a vezetőségnek, hogy ők mit is csináltak a külön programban, milyen ötleteik támadtak és hogy próbálják majd ezeket megvalósítani. Ezután együtt munkacsoportokra oszlottunk és kicsit átgondoltuk a cserkészetet érintő kommunikációs, közösségi és generációs problémákat.

A megbeszélést egy bemutatóval zártuk, aminek a témája a modern eszközök használata volt. A cél, hogy megismertessük egymással az új kor eszközeit, annak előnyeit és hátrányait, mint az online térképek és annak színes felhasználási lehetőségei vagy a közös, felhő alapú dokumentáció.

A konferenciát a közös ebéddel, amit a vándorok főztek, zászlólevonással, búcsúzkodással és egy közös fotóval zártuk.

Póser Tibi st., Bécs

Vándorkonferencia, ahogy mi láttuk

Kedves 16 éven felüli cserkészek!
Lemaradtatok egy nagyon jó hétvégéről. Mivel nem szeretnénk gonoszak lenni, írtunk egy kis cikket, hogy megosszuk veletek a csodaszép élményeinket.

A hétvége az egyik legérdekesebb részével kezdődik, mely elvileg az igazi konferencia előtt van. Igen, pontosan, a péntek esti érkezésről van szó. Idén még vonzóbbá tette a müncheni csapat egy kis farsangi mulatsággal: játék, zene (Képzeljétek, a jó képű Andris DJ-kedett) és kaja. Milyen jó érzés újra találkozni a régen látott barátokkal, megbeszélni a pletykákat a különböző magyar bálokról, új emberekkel megismerkedni és mindezt egy vicces több száz kilométeres autóút után.

Az este elhúzodott egy kicsit, viszont Grizzly így is, úgy is volt reggel futni. A többiek megelégedtek azzal, hogy egy-két csésze kávé után, finom reggeli mellett (Volt hámozott és kis kockákra vágott narancs. Szerintem ilyet még egy három csilagos szállodában sem adnak) folytatták a beszélgetéseket a reggeliző asztalnál. Azután az idősebbek (saját magukat netán egyszer bölcsebbnek is nevezték, de ugye a cserkész őszinte…) elvonultak a saját tiszti konferencia részükre és Kondor vezetésével mi vándorok arról beszélgettünk, milyen attraktív cserkész programot lehetne velünk egykorúaknak szervezni és kinálni, hogy ne hagyják abba a cserkészkedést. A szürke nyakkendő nagyon vagány, de azért ne felejtsük el, hogy azzal jár, hogy támogatjuk a csapatot és segítünk ahol lehet.

A beszélgetés közben kezdtünk hevesebben vitatkozni egymással, de ezt nem lehet összehasonlítani a puszi harcnál vagy a stratégiai játéknál folytatott csatákkal. Ìgy a megbeszélni valók mellett, élveztük a jó időt, friss levegöt és a kinyílt hóvirágokat. Délután kitaláltunk egy pár lehetséges vándor programot, amiből remélhetőleg néhány meg is fog valósulni.

A figyelmes olvasó ennyi program után azt hihetné, hogy lassan véget ér a nap, de NEM. Még a vacsora előtt tojásokat dobáltunk az erkélyről az udvarra. Mit mondtok? Ez nem cserkészies? Hát tévedtettek. Sok kreativítással, újságpapír és szívószáll segítségével nem történt a tojásokkal semmi.

Az estéről továbbá csak annyit, hogy elhalasztottátok azt a lehetöséget, hogy Müncheni Matyinkat nőként lássátok és a kerület legszebb lányait peddig bajusszal. Azt hallottam, hogy egy óriási plüss maci még Grizzlyt is megtámadta…

Vasárnap mind két bölcs csapat, szóval fiatalok és idösebbek egyaránt, együtt vettek részt különböző munkacsoportokban, mint például a modern technikák használata a cserkészeten belül. Hisz ezt a cikket is épp a számítógépemen írom és nem puszi postával küldöm nektek. Számomra az egyik legérdekesebb program pont az volt, amikor négy korosztályra lettünk osztva és ugyanazokat a témákat beszéltük meg. Hol látjuk magunkat a cserkészeten belül tíz év múlva? Milyen a viszonyunk a feljebbvalóinkhoz? Mit csinálunk ha vacsora közben csöng a telefonunk? Akármennyire különbözőek is voltak a válaszok, jó volt látni és érezni, hogy korosztálytól függetlenül jól tudunk együttműködni.

Zárásképpen szeretném egy kicsit részletezni a vasárnapi ebédünket. Két fiatal vezető, Robi és Tibi, fantasztikus két fogásos menüt készítettek nekünk. Nagyon finom volt a rakott krumpli és a fokhagymás uborkasaláta (szerencsére mindenki evett belőle, így nem zavartuk egymást). A deszertről is szívesen beszámolnék, de már harmadszorra csörög a telefonom… mennem kell 🙂

Jó munkát!

Földes Fruzsi st., Bécs