Elkészült a berlini csapatkönyv!

Csapatjubileum Zürichben

60 év! Ez komoly kor! De ez esetben nem valaki, hanem egy egész csapat ünnepelte születése napját! – A II. Rákóczi Ferenc cscs.-ot 1957-ben alapították Zürichben és 5 évvel később alakult meg a Sarolta lcscs., tehát valójában kettős jubileumot ünnepelhettünk április 14-én a Zürich melletti Regensdorfban: a 60 és az 55 éveset.

Meghívtuk mindazokat, akik valaha cserkészkedtek valamelyik zürichi csapatban, és ismertük az elérhetőségüket is. Sajnos nagyon sok egykori cserkészt nem találtunk meg. De végül is eljött 36 korábbi csapattag. Több cserkészgeneráció képvisletette magát: olyanok, akik ott voltak a csapatok alapításánál, akik 20 vagy 30 évvel ezelőtt cserkészkedtek és olyanok is, akik néhány éve még aktívak voltak.
A jubileumot egybekötöttük a hagyományos tavaszi csapathétvégénkkel. Péntek este gyalogtúrával kezdődött Zürichtől a táborhelyig. Ezt követte a tábortűz meg egy éjszakai játék. Szombat délelőtt egy kirándulás keretében próbázásra is sor került, azután tűzön sütöttük meg az ebédünket.
Ez alatt a táborhelyen szülői segítséggel zajlottak az előkészületek. Délután háromra, a cserkészszülőkkel és a vendégekkel egyidőben érkeztek vissza a cserkészek a táborhelyre. A bejelentkezés után a cserkészház mögött zászlófelvonással nyitottuk meg a jubileumi ünnepséget. Pilinszky Kati (Maszkot) és Magyar Balázs (Akela), a két jelenlegi csapatparancsnok köszöntötte a jelenlévőket. Kerületi parancsokunk Jablonkay Péter, aki valaha maga is zürichi csapatparancsnok volt, szintén üdvözölte az egybegyűlteket. Az elhunyt csapattagok emlékére az első zürichi csapatparancsnok, Gyarmati Lacibá gyújtott mécsest. Golarits Gyöngyi bővítette a jelenlévő egykori parancsnokok körét. Egy csoportkép is készült, amin sajnos még sokan hiányoztak, mert csak később érkeztek.
A következő órákban mindenki szabadon választott a felkínált lehetőségekből. Cserkészvezetőink állomásainál mindenféle érdekes feladat várt az érdeklődőkre: lehetett nyakkendőgyűrűt fonni, emlékkövet festeni, akadálypályán résztvenni vagy morze-nevet készíteni.
A cserkészházban eközben megnyílt a kiállítás: albumok, plakátok fényképekkel, régi őrsi zászlók, dokumentumok vártak a látogatókra. Aki meg csak a régi cserkészbarátokkal szeretett volna beszélgetni, az helyet foglalt a kinti asztaloknál és egy kávé vagy üdítő mellett a régi szép emlékeket idézte fel. Filmfelvételek és interjúk is készültek a Magyarház Televízió és Duna Tv Öt kontinens egy nemzet című műsora számára.
Késő délután a házban vetítésre gyűltünk össze. Az elmúlt évtizedekből összeállított diákból és fényképekből mutattunk be néhány tucatnyit. „Nézd: fenntartótestületünk volt elnöke fiatal cserkészként!” „Ez nem Maszkot kiscserkésznyakkendőben?!” „… és mellette a csapatpénztárosunk hétévesen…!’ Így hangzottak a hozzászólások. Hasonló megdöbbenéssel néztük, hogy az érkezéskor feljegyzett adatok alapján mennyi cserkészévnyi tapasztalat gyűlt ma össze: minden aktívan töltött cserkészévért egy kis papírliliomot vágtunk ki. Ezeket összeragasztva egy sok méter hosszú szalag keletkezett. Valóban több száz cserkészévet jelképezett a liliomkígyó!
Közös vacsorával folytattuk: bográcsgulyás és paprikás krumpli várta az éhes vendégeket. A jubileumra készült művészi mézeskalács-liliomok is elfogytak az utolsó morzsáig!
A tábortűz mellett felcsendültek a régen énekelt, de még nem elfelejtett népdalok, csatakiáltások. Sarolta és Rákóczi (a két csapatparancsnok személyében) személyesen megelevenedtek, hogy a róluk elnevezett csaptokat megismerjék. Mindegyik őrs egy rövid saját költésű énekkel mutatkozott be. Ahogyan kezedett sötétedni, a parázsló tábortűz mellett néhány cserkészvezető szakaszokat olvasott fel egy-egy régi éves beszámlóból, őrsi naplóból vagy újságcikkből. Így megtudtuk például, hogy 1984 júniusában, amikor II. János Pál pápa Svájcban járt, cserkészeink díszsorfalat álltak. „… A Pápa végigsétált a sorfal mellett és kiscserkészeinket, Tónit meg Pannit megcsókolta. A többi cserkészhez is irányított néhány szót…” – Többünkben felmerült, hogy mennyi szép, maradandó, érdekes és izgalmas élményt köszönhetünk a cserkészetnek, milyen fontos volt nekünk életünknek egyik szakaszában… és ez összeköt minket!
A szeretetkör után levontuk a zászlót és Bipi szavaival búcsúztattuk az egykori csapattagokat: „…Ragaszkodjatok mindig a fogadalmatokhoz – akkor is, ha már nem vagytok gyerekek. Isten segítsen ebben benneteket…”

Pilinszky Katalin / Maszkot

Fanyűvőhétvége 2018, a második felvonás – Férfimunka és kürtöskalács

Idén igen sok munka akadt a cserkészparkban. Már március végén ki kellet vágni 35 fát a segédtiszti helyen, mivel a betüzőszú megtámadta és elhaltak a fenyők. Akkor 20-an voltunk arra a nagy munkára. Most a hagyományos májusi parkpucerára kevesebben jöttek el, de a hétvégére megnőtt a létszám 40 fölé. Igaz, hogy abbol a fele gyerek volt, de mi lenne a cserkészpark gyerek nélkül.

Sok épités volt tervezve. Így a kőbányában egy második tűzhelyet létesitett a park, és ahhoz épitettünk Horvát Berci vezetésével egy menedékházat. A házikó 5x5m, majdnem 4m magas és két oldala deszkaboritást kapott. Még vasárnap reggel nagy hajrával a cserepek is felkerültek rá.

A többi nagy munka az új szertárban zajlott. A létra helyére Horvát Berci egy lépcsőt épitett be, igy már kényelmesen lehet fel-le sétálni. Azonkívül Gyimesi Zoli és Józsi segítségével felszerelte a kapcsolókat és lámpákat. A szertár mellett még egy fészer épült Grizzly vezetésével, amibe majd a kenuk vagy a kistrakor fog helyet kapni. A szertár hátsó oldalán elfekvő kenuk fölé pedig egy kis tetőt rakott, vajon ki? Pontosan, ez is Berci volt. Felmerül a kérdés, hogy Berci mikor aludt, ennyi munka melett.

De nem csak épitkeztünk, hanem voltak megint fák melyek elhaltak és ki kellet vágni őket.

A tanösvényröl eltűnt állatfigurákat is újra készitettük, Ancsa kifestette őket, a gyerekek pedig elrejtették őket az erdőben . Ki fogja majd megtalálni a borzot, a kányát és az őzikét?

A magas füvet is le kellet kaszálni, amiben Pali meg Nagy Attila is segítettek. Igen, igen, az Attila a regöstáborból, aki nem csak faragni és furulyázni tud, de kaszálni is. És miután reggel hatkor végéztünk a kaszálással és nem volt más dolga, gyönyörü szép furulyaszóval ébresztgette a táborozókat.

Itt a konyhásokat is ki szeretném emelni. Dalma és Kinga nagy lelkesen elvállalták a főzést a négy napra. És nem csak finomakat főztek, de még sütöttek gofrit és lepényt is, sőt pudingot is ehettünk. Legnagyobb sikerük viszont a kürtös kalács volt, ami kint sült a pavillon alatt. Persze segítettek a Nürnbergi és Ulmi anyukák is, hogy mindenki jól lakjon.

Idén másodszorra volt egy pár órás felnőttcserkészprogram a Nürnbergi felnőttek számára. Erre külön eljöttek Kati és Kati Berlinből. A szülők megismerkedtek az őrsi élettel és újra egy kicsit több betekintést kaptak a cserkészetbe.

Az idő végig nagyon szép volt és a sok jó ember együtt nem csak sokat alkotott, hanem egy pár kellemes napot töltött a cserkészpark gyönyörű környezetében. Köszönjük mindenkinek aki eljött és hozzájárult, hogy a cserkészparkunk újra egy kicsit szebb lett. Külön köszönet Berci, Ádám és Ancsa, András, Csaba, Kinga és Dalmának, akik elejétől végig kitartottak.

Szép munka volt – fiúk és lányok!

Grizzly

Cserkészpark rendezés

A cserkészparkban nagy favágásra került sor március 24 és 25 én miután kb 35 fenyőt megtámadt a betűzőszú és elhaltak. A munkák főleg a segédtiszti táborhelyen zajlottak, ahol még hó volt. Traktor segitségével a sok fát kihúztunk és egy közeli fűrésztelepen felvágattuk.

Ezen kívűl nagy gép dolgozot a cserkészparkban. A gyökérmarógép a megmaradt tönköket összeaprította, így újra egyenes lett a táborhely és ennélfogva sátorozáshoz is alkalmas lett.

20 éves a berlini cserkészet

ÉPÍTKEZÜNK! VAN KEDVED SEGÍTENI?

[embeddoc url=”https://cserkesz.eu/wp-content/Media/Egyeb/epitkezes_reklam.pdf” download=”all” viewer=”google”]